Esztergom

ismertető, Esztergomi képek, galéria




Esztergom

Esztergom a Dunántúlon, a Pilis-hegység lábánál, a Visegrádi-hegységtől nyugatra, Komárom-Esztergom megye észak-keleti részén, Budapesttől mintegy 53 km-re fekszik. A Dunakanyar legfelső városának szokták nevezni. A mellett, hogy jelentős kikötőváros a Duna folyam partján, kedvelt idegenforgalmi célpont. Lakossága 31 ezer fő.

A Dunakanyar kapujában, erdős hegyek koszorújában fekvő Esztergom a magyar nemzet történetének kiemelkedő helye. A város bőkezűen méri kincseit az utazók számára, miközben ódon utcáin megelevenedik a történelem. Az egyedülálló egyházi és világi kultúrörökség újra és újra lenyűgözi az ide látogatót.

LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK
Bazilika

align=left A klasszicista stílusban 1822-1869 között felépült monumentális Bazilika az ország legnagyobb temploma. A szentélyben található Grigoletti: Mária mennybemenetele című oltárképe, amely a világ legnagyobb (13x6,5 m), egyetlen vászonra festett képe. Bővebb információ.

Főszékesegyházi kincstár
A Bazilika emeleti helyiségeiben gyönyörködhetnek a látogatók a világhírű Főszékesegyházi Kincstár remekeiben. Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára, ötvös és textilgyűjteménye világviszonylatban is kiemelkedő. Az ötvöstárgyak közül a leghíresebb az Árpád-kori eredetű koronázási kereszt (erre tették le az esküt a koronázáskor a magyar királyok) és Mátyás király híres, drágakövekkel és igazgyöngyökkel díszített, színarany kálváriája.

Vár
align=right A Várhegyen található az Árpád-házi királyok és későbbi érsekek palotájának maradványai. Ezekben az épületekben működik a Vármúzeum. A magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő alkotásaiból a híres Szent István-szoba, a lakótorony és a későromán- koragótikus királyi várkápolna érdemel említést. A termekben kiállítás mutatja be Esztergom múltját. A termekben Esztergom múltját bemutató kiállítás látható. Bővebb információ.

FÜRDŐKULTÚRA


Aquasziget Esztergom
align=left Aquasziget Esztergom fürdőben belső élménymedence, gyerekmedence, pihenőmedence, jacuzzi, csúszdamedence, kiúszós kültéri 25 méteres sportmedence, kiúszós kültéri pihenőmedence, 2 óriáscsúszda hang- és fényeffektusokkal és infraszauna várja a vendégeket.

JELLEMZŐ PROGRAMOK


Esztergomi Ünnepi Játékok
Fesztergom – zenei fesztivál
Jazztergom
Lampionos hajófelvonulás és Vízi karnevál
Hídünnep (Párkánnyal közösen)
Hídfutás

KULTÚRA


Vármúzeum
align=right A Várhegyen található az Árpád-házi királyok és későbbi érsekek palotájának maradványai. Ezekben az épületekben működik a Vármúzeum.

Balassa Bálint Múzeum
A Régi Vármegyeházában működő múzeumban jelentős régészeti, helytörténeti, képzőművészeti gyűjteményekből rendezett időszaki kiállítások tekinthetők meg.

Keresztény Múzeum

align=left A prímási palota második emeletén található a Simor János érsek által 1875-ben alapított, világszerte ismert Keresztény Múzeum. Kiemelkedő gyűjteményei: a középkori magyar táblafestészet és szobrászat, XIII-XVI. századi itáliai festészet, XV-XVI. századi németalföldi, német, osztrák festészet, barokk festészet, iparművészeti gyűjtemény.

Duna Múzeum
A múzeum vizeink történetének, a vízügyi szakma írott és tárgyi emlékeinek, jeles művelőinek dokumentumait gyűjti egybe, dolgozza fel és mutatja be látogatóinak.

Babits Emlékház
A város fölött az Előhegyen áll a Babits-villa. Az emlékmúzeumnak berendezett kis házban töltötte nyarait 1924-tol, 1941-ben bekövetkezett haláláig jeles költőnk, Babits Mihály.

A VÁROS TÖRTÉNELME



align=right Az ezeréves magyar történelemnek nincsen olyan évtizede, amelynek során fel ne merülne Esztergom városának neve. Hová lett a régi királyi székváros? Hol vannak egykori híres műemlékei?

Ezekre a kérdésekre viszontagságos történelmük adja meg a választ. A középkori Esztergom a mai város alatt, a földben nyugszik, s csupán régészeti feltárásokkal közelíthető meg, a régi Esztergom ugyanis a 150 éves török uralom alatt megsemmisült. Lakóit felkoncolták, rabszíjra fűzték, aki tudott, elmenekült. A török kiűzése utáni új telepesek pedig széthordták a romokat és új várost építettek a régi helyén.

align=left Az első, nevéről is ismert nép a Nyugat-Európából származó kelták népe i. e. 350 körül települt meg ezen a tájon. A római birodalom bukását követő népvándorlás korának itt megtelepedett népeiről hun, germán, majd avar és frank leletek tanúskodnak. A város belterületén a honfoglaló magyarok emlékei is előkerültek.

A honfoglalástól kialakuló település nagyobb jelentőségre akkor emelkedik, amikor a 960-as évektöl kezdve Géza (a későbbi fejedelem) Esztergomot választja lakóhelyéül. Itt a Várhegyen, a római castrum területén kiépített palotájában születik 969-975 táján fia, Vajk, a későbbi I. (Szent) István király. Ugyancsak Géza építi az első templomot is a Várhegyen, Szent István vértanú tiszteletére. 973-ban fontos történeti esemény kiindulópontja Esztergom. Ez év húsvétján Géza fejedelem követeket küld I. Ottó császár Quedlinburgban tartott nemzetközi béke-értekezletére. Békét ajánl a korábbi hadjáratok helyett és hittérítőket kér.

align=right István király a régi fejedelmi lakhely helyett a hegy déli sziklájára új palotát, a hegy közepére pedig nagy bazilikát épít Szent Adalbert tiszteletére a magyar egyház feje, az esztergomi érsek számára.

A Várhegy alatt már ekkor jelentős iparos-kereskedő települések alakulnak ki. (Kutatóik feltételezik, hogy a város mai nevét is a fejedelem bolgár-török eredetű bőrpáncél-készítőinek Esztrogin nevű településéről kaphatta.)

1000-ben Istvánt itt koronázták királlyá. István király uralkodásától a XIII. század elejéig itt működik az ország egyetlen pénzverdéje. Ekkor épül ki az esztergomi vár, amely 1241-ig (a tatárjárásig) királyainak székhelye, de nemcsak a magyar állam, hanem az egyház, és egyúttal Esztergom vármegye központja is. Az esztergomi érsek az István király által alapított tíz püspökség feje, aki gyakran fontos állami funkciókat tölt be, és kizárólagos joga a királyok koronázása.

1543-ban Szulejmán szultán hatalmas sereggel és nagyszámú ágyúval kezdi ostromolni az akkori viszonylatban erős várat. Nem egészen kétheti ostrom és a kezdeti hősi ellenállás után az idegen (spanyol, olasz, német) őrség árulással feladja a várat. Ekkor pusztulnak el véglegesen a külvárosok. A megrongálódott épületeket többé nem építik újjá. Anyagukat az erődítmények kijavítására és újak építésére használják fel. Ugyanekkor pusztul el a Szent Adalbert templom keleti fele és a vár több jelentős építménye.

align=left Esztergom egy több megyényi területre kiterjedő török szandzsák központja, és a török birodalom észak-nyugati határán fekvő fontos végvár lesz - a felvidéki bányavárosok és Bécs, illetőleg a Buda elleni támadások fő ütközőpontja. A sikertelen, de pusztító erejű 1594. évi ostromban a Víziváros falánál kap halálos sebet és hal hősi halált Balassa (Balassi) Bálint, magyar nyelvű líránk első európai rangú költője, a végvári világ jeles alakja.

A legpusztítóbb ostromra 1595-ben kerül sor, amikor sikerül a várat visszafoglalni. Ennek azonban nagy ára van. Ekkor pusztul el a vár és város középkori építményeinek túlnyomó többsége, s a felszabadítókat lakhatatlan, üszkös romok fogadják. 1605-től 1683-ig újra a török az úr a várban, s szerte az egész vidéken.

A törökök főleg a várat építik, erősítik, de emellett jelentős új épületeket, dzsámikat, mecseteket, minareteket, kupolás fürdőket is emelnek. Ezeket és a még fennálló korábbi épületeket az 1683. évi, Esztergom felszabadítását eredményező ostrom tarolja le, tizedeli meg - bár néhány török építmény fennáll még a XVIII. század elején is. Utoljára 1685-be ostromolja török sereg Esztergomot, s a következő évben már Buda is felszabadul. Ezekben a harcokban tűnik fel az esztergomi származású Bottyán János, a vár lovasságának parancsnoka, később a Rákóczi-féle szabadságharc legendás tábornoka. Mindazt ami a század végén újjáépült, II. Rákóczi Ferenc 1706. évi, hosszan tartó, de végül sikerrel járó ostromának alkalmával égetik fel és rombolják le.

A kipusztított területre nagyarányú telepítéssel új lakosság került: magyar, szlovák és német telepesek érkeznek ide. Ekkor alakul ki a vidék újkori nemzetiségi képe. A környéken elpusztult 65 magyar falu helyén csupán 22, többségében nemzetiségi lakosságú település éled újjá.

align=right A XX. század elejére Esztergom már csak közigazgatási székhely mivolta, ill. kulturális és oktatási intézményei, jelentős épületei révén számít fontosabb helynek. Tovább rontja a város helyzetét, hogy 1920-tól a trianoni békeszerződés értelmében határvárossá válik, és elveszti eredeti vonzáskörének jelentősebb részét.

A két háború között 1924-töl 1941-ben bekövetkezett haláláig itt tölti nyarait a költő, Babits Mihály. A költő háza az ország irodalmi életének egyik gyújtópontja, s jelenléte Esztergom szellemi életére is nagy hatással van.

align=left Aki Esztergomba utazik, már messziről elgyönyörködhet a magyar klasszicizmus legmonumentálisabb épületében, a Bazilikában, amely a kanyargó Duna felett, a Várhegy tetején, hegyek koszorújába zárva uralkodik a tájon.

Települések Esztergom közvetlen közelében

Települések Esztergom környékén

Látnivalók